Maradékaim című installációm egy utcai szemetes formáját ölti, aminek kosarát rézkarc dúcaim összevágásával, újraillesztésével hoztam létre. Tartalmát az egyetemi évekhez köthető tárgyi emlékek, saját munkáim, illetve az alkotói munka folyamán keletkezett mindenféle „hulladékok” adják. Kiindulópontot jelentett számomra Aleida Assman gondolata, miszerint a hulladék információs forrásunk lehet.
A járvány miatti elzártság, a megszokott, addig egyetem által biztosított alkotói tér, műhely és az alkotótársak hiánya, ami ingerelte az emlékezést, kapaszkodóként, diplomára készülve. Így adott az egyetemhez kötöttség, illetve a munka a frissen végzett képzőművész átmeneti állapotára is reflektál. Az intézményes keretek közül való kilépés előtti utolsó visszatekintés, mérlegelés, a tanultaknak, tapasztalatoknak a felelevenítése, sűrítése.
Megtalálható a kosárban csiszolt rézpor, litográf kőtöredék, selejtes nyomataimról levágott aláírásaim, sokszorosított illetve egyedi technikával készült önarcképem, anatómia tanulmány, a munkákat megelőző vázlatok, eszközök, írásba foglalt ötletek, koncepciók, technikai kísérletezésem maradékai. A betonba öntött talapzatot föld fedi, mellette elszórva litografált szotyola, a kukás zacskón pedig szitanyomott legyek pihennek.
Foglalkoztatott a művészet oktathatóságának kérdésköre, másrészt a materiális és immateriális munka értékelhetősége.
Formai előképéhez a nagyvárosban való lét és vizuális élmények is kapcsolódtak, amit egy hétköznapi, banális jelenettel csatoltam hozzá. Budapest utcáin sűrűn, közönyösen lehetünk szemtanúi a magában beszélő guberáló jelenségének, akinek szerepét én vettem fel, kontemplálva saját „maradékaim” felett, emlékezve, és mást is invitálva, hogy e lelet anyagot áttúrva felállítsa saját elméleteit, történetét, a megfogalmazódott kérdésekre válaszokat formáljon.
Izgalmasnak tartottam a formailag folyton változó munkát, illetve az érdeklődők bevonását, hogy e szokatlan formában megismerkedhessenek egy műterem anyagtárával.
Fotó dokumentációért köszönet:
Csorba- Simon István és
Gabelics Antal (MKE) - K.A.S. Galéria - Párhuzamos Struktúrák c. kiállításról