Aki nem ismeri a mítoszt, röviden: Ikarusz története az emberi törekvésről, a határok feszegetéséről és a tudás áráról szól. Az ókori görög Daidalosz, korának egyik legkiválóbb athéni építő-mestere, megépítette a labirintust, hogy elrejtse benne a Minótauroszt. Később segített Ariadnénak és Thészeusznak, hogy legyőzzék a szörnyet és kijussanak a labirintusból. Amikor Minósz király rájött az árulásra, nem akarta megölni Daidaloszt, mert szüksége volt a tudására – viszont nem engedte el. Így Daidaloszt és fiát, Ikaruszt Krétán tartotta fogságban, hogy a titkok ne juthassanak mások kezébe. Daidalosz tollból és viaszból szárnyakat készített, hogy megszökjenek. Figyelmeztette fiát: ne repüljön túl alacsonyan (a tenger elnehezíti a szárnyakat), és ne túl magasan sem (a nap megolvasztja a viaszt). Ikarusz azonban a szabadság mámorában túl közel repült a naphoz – a szárnyak széthullottak, és a tengerbe zuhant. Testére Héraklész talált rá.