Agytumorból született a szürreális rajzi világom?

Már többször próbáltam megírni, mi történt ebben a két évben, de egyre csak halmozódtak a pokoljárás stációi. Amit nem lehet összeszedni egyetlen cikkben, mert egyszerűen túl sok. Megírni, aztán másnak még elolvasni. Viszont pár hete egy kiállítás részeként kikristályosodott a történet egy befogadhatóbb kérdése, amit érdeklődéssel vegyes borzongással lehet megismerni, már megszelídített keretek között.

Gördeszkás szimbióta (3d grafika, AI használata nélkül, 2020.)

Amikor felfedeztek nálam egy agytumort, elég hamar felvetődött, hogy már régóta velem van, csak nem okozott tüneteket. Ezzel a mértékű aktivitásával akár hosszú évekig is tarthatott, amíg ekkora méretet elért. Ezért elég hamar elkezdtem átnézni a régebbi rajzaimat, hogy van-e kapcsolat a rajzok témája és a testi elváltozás között.

Panel a Kerekesszánkó képregényből (tollrajz, 2010.)

A képzőművészet-terápia szakirodalmában elvitathatatlanul jelen van, hogy tudatalatti tartalmak-emlékek, érzések, traumák-alkotásokban felszínre kerülhetnek. Még akkor is, ha szóban, az értelem nyelvén, nem tudatosulnak.

Krang vegzál (tollrajz, 2013.)

Szóval a kérdés: azért rajzolok már évek óta organikus, szövetszerű világokat, mert agytumorom van? Neuronhálózat-szerű minták és eltorzult figurák? Sőt egyes rajzokon, amiket évekkel ezelőtt rajzoltam, megjelennek olyan tünetek, amiket most érzek. De akkor nem éreztem semmit és azt se tudtam, hogy agytumorom van. Sötét jóslat (v)agy máris létező testi jelek?

Fele zsibbadás (tollrajz, 2013.) Ha ma rajzolnám le az arcom féloldalán jelentkező neuropátiás fájdalmat, akkor így nézne ki. De ezt 10 évvel azelőtt rajzoltam, hogy a tünetek megjelentek.

Onkopszichológus szerint neurobiológiailag lehetséges ez az összefüggés. Az agyba rengeteg információ érkezik minden pillanatban, a testet érő belső és külső ingerekről, de ezeknek csak kis része tudatosul. Így tehermentesíti a hétköznapokat az agy, hogy ne árasszák el a biohírek! De attól még a jelzések ott vannak és más csatornákon, non-verbális síkon, például rajzban megjelenhetnek.

A tökéletes nevetés (részlet, tollrajz, 2011.) Az egyik fülemben súgás és halláscsökkenés van, amit a tumor okoz. Ezen a 15 évvel ezelőtti rajzon egy nagy szövetköteg pont ezen a részen áramlik.

Az az érdekes helyzet állt elő, hogy a rajzaim és az agytumor közötti kapcsolatot bizonyítani és cáfolni se lehet. Legalábbis az én tudásom szerint. Viszont véletlennek egy kissé furcsa és lidérces.Ennek a kérdésnek a látleletét meg lehet nézni a Lowbrow goes on című kiállítás részeként, amit a Deák17 galériában lehet meglátogatni április 25-ig. A kiállításra nem készültek új képek, leszámítva egy óriás falrajzot. De a régi grafikáim egy részét pont ebből az új nézőpontból lehet felfedezni. Egy nem tudatosult betegség lehetséges kivetüléseit, a múlt egy teljesen tünetmentes korszakából.

Falirajz szelfi, saját figurákkal és neuronokkal (tollrajz, 2026.)

A kiállításról bővebben itt lehet olvasni:

LOWBROW GOES ON – Deák17 Galéria (deak17galeria.hu)

Élet és Irodalom – Graffitik, sáskák, tornacipők

Népszava.hu –Underground aranykeretben, avagy virgonc határátlépések a bevásárlóutca felett 

We Love Budapest – Diszkoszvető Darth Vader és a biedermeier Predator – Pop és szürrealizmus találkozása a Deák17 Galéria kiállításán