Beleolvad a zöld mezőbe, elhalványodik a hajnalban és eltűnik az éjszakai kékségben.
Munkám alapja az ember által okozott szélsősges ketősség. A túzok főként kedvező mikroklímájú repceföldeken él, viszont fészkei itt súlyosan veszélyeztetettek.
A finom pasztellszínek harmóniája a faj érzékenységére, a természeti balansz könnyű felborulására utalnak; az erős kontrasztosak a veszélyeztetettségre hívják fel a figyelmet. A repceföldek színeivel és helyenként már áttetsző, üres alakzataival olvad össze, alkot egységet és tűnik is el, ami a két véglet közti ingadozást, a természet érzékeny egyensúlyát mutatják. A csak körvonalas toll reflektál a túzok nélküli erdők ürességére.
