Kutatásom alapjaként egy olyan témát választottam, mely a modern időnk egyik legnagyobb problémája lehet, ez pedig a globális urbanizáció – rohamos városiasodás kérdésköre. Szemléltetés képpen, a szakemberek szerint az elkövetkezendő 12 -15 éveben csak Kínába mintegy 300 millió ember fog a városokba költözni. Amellett, hogy teljesen új városokat és alaprajzi struktúrákat kell létrehoznunk, a mostani városainkat is fejleszteni kell, ugyanis az autók és a tömegközlekedési eszközök rohamos elterjedésével a régi utak már nem tudják felvenni a versenyt. Így jöhetnek elő az olyan problémák, mint a szmog, dugók, megbénult városrészek, lakhatatlan - járhatatlan környékek, megnövekedett balesetszám. A kérdés és megoldás rendkívül komplex. A megoldásom lényege az volt, hogy nyúljunk vissza egy olyan – már működő – rendszerhez, melyet feltudunk használni és adott esetben segítségével le tudjuk egyszerűsíteni a probléma komplexitását. Így a természet által évmilliók alatt “kifejlesztett” levélerezethez, mint tápanyagszállító útrendszerhez nyúltam vissza. Ahogy az utak irányítják és vezetik a forgalmat, úgy az erek is hasonló szerepet töltenek be a levelek életében. Ezek alapján, vektorizált levélerezet részletekből készítettem el, fiktív városom térképrendszerét. Fontos megemlíteni, hogy sok természeti forma (mint például a levélerezet bizonyos részei) egyben fraktál alakzat is. A fraktálok végtelenül komplex geometriai alakzatok. Jelentős szerepük van a matematikában, fizikában és a biológiában. Ezek az alakzatok és geometriai rendszerek számtalan helyen megtalálhatóak életünkben. Egy teljesen új arculatrendszert dolgoztam ki, melynek koronája, Animus fő logója (alakját a levélsejtek formái adták). Mivel ezt az arculatot és a logót az egész város használni fogja, dinamikus logórendszereket dolgoztam ki, ahol nemcsak a logó színe, de a formája is változik, attól függően, hogy a város melyik részlege használja. Készítettem egy hasonló rendszeren alapuló ikon sorozatot is az abc betűiből. Minden betűt egy kis fraktálikonná alakítottam, egy általam írt bizonyos geometriai szabály alapján. Elkészítettem az „általános” arculati elemeket is, mint például a levélpapír, névjegykártya, boríték stb. Ezek alapját viszont nem a sejtek alakja adta, hanem egy, az általam készítette matematikai fraktál adta. Többek között ez a fraktál kíséri végig a városhoz tartozó grafikai elemeket. A mai rohanó világba nincs is időnk olyan általános, hétköznapi dolgokon gondolkodni, mint egy levél. Ennek ellenére ez a természet által alkotott forma olyan szabályokat hordoz magába, melyeket megértve az eddigieknél is újabb és innovatívabb ötletekkel tudunk előállni.
