Ezeket a falképeket 234 éve az 1785-ben történő elfalazása óta most láthatjuk először. Meglehetősen ritkaság számba megy, hogy egy 1742-ben készült barokk-kori falfestés érintetlenül utólagos beavatkozások fénytől védett helyen eredeti állapotában maradt ránk.
Zene: Nagay-Nagy Gabor - A múlt víziója.
Az előkerült oltár és falfestmények bemutatása és az elfalazáson található értékes szintén barokk falfestmény megőrzése miatt a falfestmény leválasztása és új kevlár méhsejt szerkezetű panelre történő felragasztása mellett döntöttem. Az 1742-ből származó barokk falfestmények és oltár restaurálása, valamint az elfalazás időszakában 1785-ben Bucher Xavér Ferenc figurális falfestményének leválasztása és új hordozóra történő elhelyezése jelentős kuriózumként és értéknövelő tényezőként tudom elkönyvelni. Ez a megoldás, ami mindkét értékes műtárgy megmentését és megőrzését veszi célba és oldja meg.
A restaurálás folyamatáról 3D dokumentációt is készítek.
Befejezési határidő várhatóan 2020. nyara.
A leválasztott falfestmény nagy mérete miatt hordozópanel elkészítése és anyagválasztása rendkívül fontos tényező. Könnyűnek, rugalmasnak, időjárás és vízállónak valamint a hőmérséklet és páratartalom változásaival szemben is ellenállónak kell lennie. Korábban gyakran vászonra feszítették ki az így leválasztott falfestményeket. A vászonra történő felfeszítés a súly szempontjából viszonylag könnyűnek volt mondható, de sajnos a falfestmény eredeti jellegét változtatta meg. Ma már ezt az eljárást nem alkalmazzuk.
A falfestmény bemutathatóságának minden felsorolt igényt kielégítő megoldására, a kép méretéhez készített kompozit szerkezetet, egy kevlár méhsejt szendvicsszerkezetű panelt fogok készíteni. A kompozit szerkezetek tervezése és használata megkíván egy újfajta szemléletet. A kompozit anyagokat a különböző fizikai jellemzőkkel bíró anyagok előnyös tulajdonságainak jobb kihasználhatósága végett hozták létre. Kompozit anyagokon legalább kétféle-, elkülöníthető anyag kompozícióját, társítását értjük, egy adott tárgyon belül. Ez a kétféle anyag feladat szerint az erősítőanyag (vázanyag) és a beágyazó anyag (mátrix).
A szendvicsszerkezetek olyan speciális szerkezeti kialakítások, amelyek adott szilárdsági jellemzőkkel rendelkező anyagokat oly módon kombinálják, hogy azok a lehető legkisebb szerkezeti súly mellett a kívánalmaknak megfelelő szerkezeti merevséget (hajlítómerevséget) biztosítják.
A szendvicsszerkezetek funkcionálisan két fő részből épülnek fel: az alsó- és felső borításból és a közöttük lévő maganyagból. A borítólemezek (laminátok) általában ragasztással vannak a maghoz erősítve.
A szendvicsszerkezetű panelt a falképpel találkozó oldalát üvegszövet borítással, míg a panel hátsó oldalát három rétegű úgynevezett vászonkötésű karbonszövettel fogom megoldani megtervezett vertikális és kétszer 45 fokban elfordított szálirányban. Az unidirekcionális (egyirányú) szövetek, vagy esetleg a multi axiális szövetek alkalmazását jelen esetben nem tartom indokoltnak. Az UD szövetek tovább fejlesztése a „sok- tengelyű” szövetek, amelyek különböző irányú és anyagú UD szövetek egyesítése képen keletkeztek. Gyakoriak a karbon–üveg, karbon–aramid, vagy éppen az üveg–karbon–aramid konstrukciók. Ezek a megoldások, földrengés vagy az épületet veszélyeztető statikai problémák esetleg más indokolt esetben szükségessé váló, csak kifejezetten nagyméretű bonyolult tagolt szerkezetű - pl. csegelyes kupolák, boltozatok - levétele esetén szükséges a restaurálásban alkalmazni.
Jelen falkép panelszerkezetét egyszerű technológiával, vákuumos-gyantabeszívásos eljárásos (VARTM – Vacuum Assisted Resin Transfer Moulding) technológiával tervezem elkészíteni.
