Káli Balázs
borait a múlt évben választotta be a kínálatába a Bortársaság. Tavasszal
címketerv-pályázatot indítottak, hogy megújítsák a borok arculatát,
melynek korábbi címkéit is én terveztem. Amikor értesültem a pályázati kiírásról, úgy
döntöttem, indulok a pályázaton, de álnéven - pontosabban hat(!) különböző
álnéven. Ezekből a munkáimból négy bekerült az ötös döntőbe, melynek fődíját Péterfi
Liza nyerte. Pontosabban én, Nemes Péter.
Amikor ennek a grafikai munkának nekiálltam, rögtön számos ötlet jutott az eszembe. Ezek karakteresen különböző stílusúak voltak, ezért indokoltnak láttam, ha ebben az esetben különböző identitásokat társítok a pályaműveimhez. Ugyanakkor fontos volt számomra az is, hogy még csak véletlenül se derüljön ki, hogy az én személyem áll ezek mögött a pályázatok mögött. Úgy gondoltam rá, mint egy izgalmas játékra. De azt sem szerettem volna, ha bármilyen előny vagy hátrány ér a nevem miatt.
Az identitásaimat gyerekbarátaim és -ismerőseim ihlették. Így az ő személyiségüket figyelembe véve, egymással szöges ellentétben álló címketervekkel rukkolhattam elő és az ő nevüket használtam az email címek elkészítéséhez is. Olyannyira sikerült azonosulnom velük, hogy miközben a pályázati szövegeket írtam, az ő hangjukon fogalmaztam meg a tervekhez csatolandó leírásokat. Egyébként hatból négy lányok, kettő fiúk neve alatt futott.
Káli Balázs borainak rendszeres fogyasztójaként elmondhatom, hogy a pályázók közül valószínűleg én ismerem a legjobban a borok karaktereit. Év közben sokat beszélgetünk Balázzsal a borok alakulásáról, a szőlők állapotáról. Úgy gondolom, aki ezeket a borokat megkóstolja, egy nagyon őszinte, kedves ízvilággal találkozhat. Ehhez igazodtam én is az arculat kitalálásakor.
A nyertes címkéken a szentbékkállai Fekete-hegy jellegzetes présházait rajzoltam meg, a különböző borfajtákhoz más-más színösszeállítást alkalmazva. Az én szememben az lebegett mindvégig, hogy egy nagyon színes, játékos címkecsaládot hozzak létre, hogy a magyar piacon uralkodó trendek mellett egy igazán markáns vonalat képviseljek.
A Bortársaság a júniusban debütált Öregtőkék és Olaszrizling színeinek
összehangolását kérte tőlem, amit a címkék és a kapszulák esetében
meg is valósítottam. Noha így ennek a két tételnek egy kicsit
visszafogottabb lett a megjelenése az eredeti elképzelésemhez képest, mégis
indokoltnak láttam a változtatást, mert mindkét bor fajtája megegyezik
(olaszrizling), csak két különböző helyszínről szüretelték, és a tőkék
életkora sem azonos.
Pályázati szöveg:
A Káli-medencére gondolva a legelső dolog, ami eszembe jut, a hegyeket pettyező ódon pincék. Robosztusak, vagy épp ellenkezőleg, törékenyek, málladozók, mészszín, foltos mustársárga, vagy bugyirózsaszín vakolattal ami alól elősejlenek a táj jellegzetes kövei. Tovább bolyongva a gondolataimban inkább valamiféle mesebeli vidék érzése ragad magával, ahol máshogy telik az idő, más fények vetülnek az emberi kéz alkotta épületekre, az általuk a mai napig művelt szőlőkre. A fény, a színek és ez a fajta táji és emberi léptékű játékosság határozta meg a pályaművemet.
Káli Balázs boraihoz tervezett címkéimben ötvöztem a letűnt korokat és a modern világot, valamiféle nosztalgiával átitatva, de mégis a jelennél maradva, hogy ehhez a kicsi, de annál inkább izgalmas ízvilágokat produkáló pincészethez méltó, karakteres arculatot teremthessek.
