Boris Vian Tajtékos napok című regényében megalkotott szürreális univerzumban szinte bármi megtörténhet; és meg is történik! Lótuszvirág nő a főszereplő tüdejében, víz helyett angolna jön a csapból, csak minden második fának van árnyéka, a nyomasztó hangulat következtében összezsugorodik a lakás, sandacsacsát járnak az emberek, és mindeközben bluest játszanak a koktélzongorán. A zenészi és mérnöki pontossággal megalkotott világ az álmok és a realitás találkozásának következtében jött létre.
A könyvben felbukkanó motívumok ihlette illusztrációim is valahol ebben a számtalan asszociációs lehetőséggel bíró világban lebegnek. A könyvben érezhető kettősséget az általam szerkesztett műszaki rajzok szimbolizálják. A különböző műszaki rajzok részleteiből, elemeiből összerakott ábrák összezavarhatják a nézőt, hiszen nehéz eldönteni, hogy egy tényleg létező műszaki rajzot vagy csupán egy fiktív grafikát szemlélünk.
Az álomszerű képeket az író tovább fokozza a különböző tükröződő vagy épp áttetsző felületekkel – mint például a rézcsövek, üvegtéglák és vízfelületek. Ezt a transzparens hatást illusztrációimon az építészeti tervrajzokhoz – azaz blueprint – hasonló grafikák és a műszaki rajzok ötvözésével hoztam létre.
Továbbá az illusztrációkon keresztül nem csak a Vian által teremtett abszurd világot szeretném bemutatni; hanem a könyvbeli idilli környezet pusztulása és a napjaink közti párhuzamot is. Mindkét világban érezhető a hanyatlás és, hogy alkotóelemeire hullik – a műszaki rajzok ezeknek az elemeknek a metaforái.
