Sylvia Plath: Az üvegbura

Diplomamunkám Sylvia Plath: Az üvegbura könyvének újratervezése volt. Célom nem csupán a könvy illusztrációja volt, hanem egy kis betekintést, értelmezést segítő alkotás készítése az úgymond burán kívülieknek. Vajon milyen folyamatok mehetnek végbe egy mentális beteg elméjében? Milyen domino effektusok vonják maguk után a tüneteket sokaságát?​

A könyv főszereplője Esther Greenwood (aki Sylvia Plath-ot személyesiti meg). A könyv sorait olvasva leginkább csak egy cselekményvázlatot ismerhetünk meg, de nem kapunk betekintést/rálátást az írónő fejébe, a lelki okokra. Ezért – hogy könnyebben értelmezhető legyen miért is jut valaki arra a sorsra, hogy (többször is) intézetben kezeljék – az írónő naplójából kiemelt részleteket összefésültem a könyv eseményeivel. Ezek az idézetek lapszélről folynak be, mintha nyomadhibák lennének. A részletek sorról sorra, egyre zavarosabbak lesznek azt az érzetet keltve, mintha az olvasó egy tudathasadásos elmével próbálna gondolkozni.​​

Az illusztrációk a könyv cselekményei helyett, azokat a betegségeket jelenítik meg, amelyekkel az írónót az öngyilkossága után diagnosztizáltak.

Ezeken a rajzokon gépezetek láthatóak műszaki rajzokból felépítve, amelyek a betegségetket szimbolizálják. A masinák amelyek irányítják a beteg elméjét, viselkedését, gondolkodását. A robotokat nézve láthatjuk, hogy egyes elemek mozgásával/elmozdulásával mekkora hatást fejt ki egy másik tünetre, milyen folyamatot indíthat el egy kisebb változás – azaz hogyan alakulhat ki egy betegség.​

I.Borderline személyiségzavar II.Dezorganizált személyiség III.Mániákus IV.Bipoláris személyiségzavar V.Depresszió

VI.Sylvia Plath Effekt VII.Hiperszenzitivitás VIII.Skizofrénia IX.Neuraszténia X.Szorongásos betegség​

Néhány információ a könyvről:

14x21cm

240 oldal

10 illusztráció és 30 részlet Sylvia Plath naplójából​

Az infógrafikákon (50x70cm) az 5 leggyakoribb betegség látható az illusztrációk közül – I.Hiperszenzitivitás II.Bipoláris személyiségzavar III. Neuraszténia IV. Dezorganizált viselkedés és a V. Sylvia Plath Effekt. A plakátokon a masinák működésben vannak, mozognak (mivel az illusztrációkon szereplő betegségek csak feltételezések (hogy miben szenvedhetett az írónő). Az infőgrafikákon pedig már a tényleges betegség tüneit láthajuk, összekötve az azt szimbolizáló műszaki rajzokkal. Továbbá pár soros leírást a betegségről és néhány híresebb ember neve is olvasható rajtuk, akik életük során szenvednek/szenvedtek abban a betegségben.​​

A harmadik (és egyben utolsó) része a diplomamunkámnak a kinetikus plakátok voltak. (Számomra ezek voltak a legizgalmasabbak, hiszen az úgymond a komfort zónámon kívül gondolkoztam. Eddig még sosem készítettem ilyen, 3D-s installációt.)

Ezeken (az MDF lapokból összeeszkábált lapokból készült 50x70x7cm) plakátokon a I.Depreszió (~300 millió embert érint világszerte), II. Függőség(~264 millió), III. Szorongásos betegség (~284 millió), IV. Figyelemzavaros hiperaktivitás (gyerekek körében egyre leg/gyakoribb), V. Evészavarok (~70 millió) elevenedik meg.

Depresszió: a csavart elhúzva, a beteg elveszít a kontrollt és elsötétülnek a gondolatai, vagy épp az addig nem látható dolgok jelennek meg (könnycseppek).

Függőség:az addikciót jelképező elemet eltolva bezárul a kör – kizárja a külvilágot a beteg.

Szorongásos betegség: a megcsiszolt elemet elhúzva, az addig tisztán látható jelek elhomályosulnak; ezzel szimbolizálva a lefagyást ami a pánik rohamok során tapasztalhatóak (pl.: tömegben, ismeretlen szituáció).

Figyelemzavaros hiperaktivitás: a koncentárció nem tud egy helyben megmaradni, ezt jelképezi a forgó elem; míg a kommunikációs zavarokat az állkapocsnál mozgatható elem szimbolizálja.​​​​​

Evészavar: az állkapocs megmozdításával, kifehéredik a szem; elveszíti a kontrollt a beteg – ez vezet a falásrohamokhoz vagy az étel megvonáshoz.​

Budapesti Metropolitan Egyetem

Konzulens: Gál Krisztián

Tervezőgrafika MA

2019

További  köszönömök Brittnek Andrea-nak, Balvin Nándor-nak, a családomnak, barátaimnak és mindenkinek aki elviselt az elmúlt időszakban! :)​