Tízenéves koromban kerültem kapcsolatba a tánccal és az alkotással, azóta aktívan foglalkozok a témával. Fő kutatási területem „ A testtudatos mozgás és az érzelmek közötti kapcsolatrendszer”. A test és mozgásművészet reprezentációja olyan távlatokat nyit a művészi kifejezés számára, mely alkalmas, hogy megfelelő és változatos műveket szolgáltasson.
Ezeket az impulzusokat szeretném összegezni, letisztázni egy új munkáimban. Kutatói munkám során górcső alá veszem a különböző táncdialektusok formáit, keresve az univerzális elemeket- mint a taps, dobbantás, csettintés, forgás valamint a zene és képalkotás közötti látszólagos ellentmondás (az időben haladó zenemű és a kép rögzített világa között) feloldhatóságát.
Az alkotásokon nem a test szépségét, eleganciáját fejezem ki, hanem absztrakt érzéseket – mint az öröm, a szomorúság – és némely alkotáson az emberi lét, a test univerzalitása is megjelenik. A képeken a kezet, mintaelemként használva egyedülálló, szürreális és szórakoztató vizuális világot teremtek. A képek színpadiasak, mert jól beazonosítható mozdulatokat rögzítek, és egyben meditatív, mert fragmentált ábrázolással a nem odaillőtől megszabadítom a nézőt.
