Barion Pixel
Regisztráció  
Értesítések

Még nincsenek értesítéseid.

Üres a kosarad Nézz szét a projektek között!
Kategóriák Profilok Díjak Pályázatok Események
FAQ Impresszum Felhasználási feltételek Adatkezelési tájékoztató Általános Szerződési Feltételek

Kass Galéria 30.

Személyes nosztalgia-fánk, csipetnyi kulturális közös nevezővel…


Balatonalmádi, a nyolcvanas évek eleje – még bőven a huszadik században. A rekkenő júliusi hőségben a harangszó előtt nem sokkal a hangosbemondó recseg:
– A hátsó bejárat mellett fiss sült hal kapható!
Egy bajszos ötvenes bácsi árulja gőzölgő portékáját a hatszászas Trabant limuzinja motorháztetejéről, naprakész zsírpapírba csomagolva.
A hangfal tovább recseg:
– A főbejáratnál, a fagylaltos mellett eredeti művészeti alkotások vásárolhatók többek között Kass János, Reich Károly és Gross Arnold grafikái! Ekkor láttam Kass művet először a strand forró, döngölt földes aljzatán – lehettem úgy nyolc éves.

Hol található a szegedi kulturális közös nevező az ország átlagához képest? Része-e ennek Kass János életműve? Az első csomó kibontása nagyobb terjedelmet kívánna, a másodikra egyértelműen igen a válasz! Alkotásai izzó üstökösök a porlódi fáradt levegőben… Mi jön ezután? A képzőművészet szikráit is kutatnom kell a szegedi kulturális élet közös nevezőjében! A művészeti népesség-piramis öregszik, az utánpótlás többsége elhagyja a várost…
– Maga tehetséges, makacs ember és túl van a krisztusi koron, mit keres még Szegeden? Menjen, utazzon, csináljon nemzetközi karriert! – mondta Kass János a kiállítást megelőző személyes beszélgetéseink egyikén. Mindenki művész úrnak szólította, de egy másodperc alatt száz fokon tudott izzani és egész lényén látszott – a tisztelet mellett – a kíméletlen őszinteség az amit fontosnak gondol.
Így írta le őt Juhász Ferenc is: „…én elégedettnek sohasem láttam. De láttam és tudtam: zaklatottnak, izgatottnak, rohanónak, fuldoklónak, támolygónak, kaszabolónak, eufórikusan jónak akit forgat a tajtékos teremtés-örvény …mindig újat kell kezdenie. Az úgy folytatja a megsebzett régit, hogy újat teremt.
2008 végén volt a kiállításom a Kass galériában – amiért elkezdtem a tervezőgrafikát anno, az egészet megkaptam abban az évben – a mester dörgedelmes, erős szavait, megbízássorozatot arra a feladatra amiért a tervezőgrafika gyepére léptem még a múlt század végén… és plakátmánis lettem. Ezen a kiállításon foglaltam össze pályám addig eltelt tizenegy évét – egy magyar-angol szójátékra alapozva – Eleven címmel. A megnyitón Szilasi László analitikus és mindig izgalmas szavai és Varga Laura kíméletlen-kortárs fuvolafutamai löktek újult erővel előre, tovább. Ha érdemes valamiért ebben a porszerető, bevetett árnyékot kedvelő városban maradni akkor ők azok, a szakadatlan alkotók, a művészet-labirintus beszippantott lakói akikre mindig számíthat a magamfajta magányosabb harcos, akinek a sorsa – Kondor Bélától tudjuk – a puskatus vagy az éhhalál.
Madách és Shakespeare: a Kass-életmű két jelentős támasza. Érdekes csatársor lehettek volna együtt egy galaktikus válogatottban…
2014-ben csináltam egy sorozatot Shakespeare emlékének szentelve. Gyerekkoromtól kezdve szerettem a rímelő, okos magyar szavakat – ahogy Kass János is – az ő Shakespeare rézkarcaihoz képest sokkal egyszerűbb, butább és banálisabb ezköztárral, lényegében egy szívószállal kitöltött kartonhengerrel világítottam meg hétköznapi tárgyakat: szétporladt süteményt, elhasznált arany csokipapírt, gyerekbábot és egy akciós disznószívet (a Velencei Kalmárhoz). A fotók plakátokká áltak össze, majd oldalpárba szövetkeztek és digitális nyomdába utaztak, sőt fellőték magukat a internetes felőbe is, hogy hírdessék az állókép örök létjogosultságát: http://issuu.com/sarkanylatvany/docs/switch_on_kf_...
Ha napjainkban lenne a kiállításom szívesen megmutatnám a könyvet a Virtuóz Mesternek, bízva a kíméletlen őszinte véleményében: talán érdemes volt maradnom Szegeden!


Az Almádi strand sokat változott az elmúlt harminc évben… A Trabantokat Suzukik, öreg Mercik váltották, a fánkok elpárologtak és a műalkotásoknak még az árnyéka is eltűnt a strandokról.
A XXII. század egy véres forradalommal idul majd, melyben az állóképek váratlan győzelmet aratnak az állomány- és álomgyártó robotlények felett… a Harmadik hídról fogom nézni – Kass János válla mellett…


Kiss Ferenc
2016. november 11.

Kass Galéria 30. - 1 by SarkanyLatvany
Kass Galéria 30. - 1 by SarkanyLatvany
Kass Galéria 30. - 1 by SarkanyLatvany
Kass Galéria 30. - 1 by SarkanyLatvany
Regisztrálj vagy lépj be, ha szeretnéd kedvelni a projektet!
tervezőgrafikus művész
Szeged, Magyarország
Statisztikák
Megtekintések
483
Kedvelések
0
Címkék
Kass János



Jelentem
Szerzői jogot sért az alkotás? Egyéb jelenteni valód lenne a művel kapcsolatban?
Jelezd nekünk e-mailben a hello@arthungry.com címen és mi utánajárunk!