Egy fotó önmagában is képes megmutatni a világ egy szeletét, szubjektív módon, a fotós szemével láttatni mindazt, amit akkor és ott csak ő láthat. És közben az az illúziónk támad, hogy a fénykép tárgya egy önálló világban, önmagában is létezik, mintha maga a fényképész ott se lenne – pedig mindig ott van, géppel a kezében.
Úgy döntöttem, hogy megteremtem saját kis világaimat, ahol ezúttal semmi sem marad rejtve a nézői szemek elől. Képeim saját világukba zárva mesélik el történeteiket, ahol nincsen többé a háttérben rejtőzködő fotós által keltett illúzió, csakis az önálló univerzumok.
Így kapott saját kisbolygót a Corvin negyed neonvilága és számos színes helyszín Európa minden pontjáról. És így készültek absztrakt felvételek, bemutatva különböző hangulatokat, nem mindennapi tájképek formájában.
Ez történik akkor, amikor a világ egy-egy szeletét már nem kívülről vizsgáljuk, hanem külön-külön, teljes képet kapunk róluk. És bár mindegyik világban megtalálhatjuk a maga szépségét, mégis köztük utazni a legizgalmasabb.
